Pécsi séta
Ősök Pécs belvárosábólMinden nemzedék öröknek érzi a saját korát, és ritkán gondolunk bele abba a hatalmas változásba, ami akár egy emberöltő alatt bekövetkezik a környezetünkben. Néha rácsodálkozunk régi képeslapokra, megsárgult fényképekre, hogy mennyire másképp festett a Széchenyi tér. De vajon mi a helyzet a turistáktól jobban eldugott Megye, Mária, esetleg a Croaten Gasse-nak hívott Anna utcában? Bővebben...»
Pécs szendergő tündérkertje: a BalokányMinden falunak és városnak van egy olyan helye, amihez a közösség majd minden tagjának édes emléke fűződik. Ilyen helynek számított Pécsett évtizedeken keresztül a Balokány, ahol nemzedékek tanultak meg úszni, majd vitték csónakázni először a kedvest, utána a családot. Az 1980-as évek elején a létesítményt bezárták, és utána hosszú évtizedekig a felelőtlenség mementójaként rontotta a környék látképét. Mára valami elkezdődött, de hosszú még az út… Bővebben...»
A Monarchia örökségeMa, amikor a magyar vasút adósságairól, a közlekedés fenntarthatatlanságáról, a műszaki problémákról és késésekről szólnak a hírek, ritkán gondolunk arra, hogy a sínhálózat kiépülése, a vasúti közlekedés elterjedése alapvetően megváloztatta a magyar táj képét és az emberek mindennapjait. A vasparipák polgárosodást hoztak magukkal és Pécs egyik méltatlanul elhanyagolt kerületének, a vasútállomástól a Szabadság út másik végén álló Zsolnay-szoborig. Bővebben...»
Az ezeréves bazár: a Kossuth térMiközben az okmányirodába vagy a Konzum Áruházba rohanunk, esetleg koncertre érkezünk a zsinagóga bejáratához, vagy a nagy kirakodóvásárok idején a standok között kíváncsiskodunk, netalán a Kossuth Lajos szobra körül a földbe szurkált, óvodások által készített nemzeti színű papírzászlókat zörgeti a szél, ritkán gondolunk arra, hogy vajon miért is van Pécsnek még egy ekkora tere. Most ennek járunk utána. Bővebben...»
Dolce vita: a Postapalota és környékeA belváros köveit koptatva hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a város addig tart, ameddig állandóan nyitva tartó boltot, elegáns éttermet vagy sörözőt találunk. A szakértő turisták azonban jól tudják, hogy ez koránt sincs így. Jelentős kincsek várnak arra a város határain túl is, hogy bebarangolja őket az utazó. Felfedezésre érdemes a Pécs délkeleti részén fekvő, egykor uradalmi központként működő üszögpusztai kastély is, a mellette elterülő park… Bővebben...»
Kastély a város szélén:Üszögpuszta évszázadai
A belváros köveit koptatva hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a város addig tart, ameddig állandóan nyitva tartó boltot, elegáns éttermet vagy sörözőt találunk. A szakértő turisták azonban jól tudják, hogy ez koránt sincs így. Jelentős kincsek várnak arra a város határain túl is, hogy bebarangolja őket az utazó. Felfedezésre érdemes a Pécs délkeleti részén fekvő, egykor uradalmi központként működő üszögpusztai kastély is, a mellette elterülő park... Bővebben...»
Francia emlékműÉrdekes világ lehetett Pécsett a 19-20. század fordulóján. A város lakossága gyarapodott, a német és horvát beszédbe egyre több magyar keveredett, a tüke polgárság pedig felfedezte magának a Mecsek értékeit. A fejlődő város elkezdte benépesíteni a közeli lankákat, épületek és emlékművek jelezték a környező természet bekapcsolását Pécs turisztikai értékei közé. Bővebben...»
A fehér barátok templomaPécsről először mindenkinek a pörgős hangulat, a kávézók, éttermek, klubok garmadája által kínált programok jutnak eszébe, ahol minden nap történik valami. Amikor belefáradunk a hajtásba, érdemes észak felé vennünk az irányt, magunk mögött hagyva a belváros zaját, felkaptatni a Tettyére, majd onnan a Magaslati úton végigsétálva letekinteni a városra, ahonnan a hangok kavalkádja csupán mint távoli hajókürtök búgása ér fel hozzánk. Ugyanezt érezzük az út végén álló pálos templomot megpillantva… Bővebben...»
Itália és a Balkán vonzásában: TettyeA mésztufából álló Tettye, Pécs egyik legfestőibb tája. Maga a tettye szó az arab tekke nyugat balkáni nyelvjárási alakja, magyarul általánosságban jelent kolostort. A középkorban a területet inkább malomsédnek nevezték, és a város ipari körzetének tekinthető, ahol már a 15. században számos malom működött a gyorsfolyású, ám meszes vizű patak mellett. Valaha kőbánya üzemelt a téren, könnyen megmunkálható kövéből házakat, várfalat építettek. Bővebben...»
Az Ágoston tértől a HavihegyigNéhány évtizeddel ezelőtt valóságos időutazásnak számított felkaptatni a Felső Havi és a Havihegyi út kanyargós macskakövein a város fölé magasodó hófehér kápolnáig. Az elmúlt években sok minden megváltozott, de enyhe kora őszi estéken ma is érezni a hangulatos városrész balkáni illatát. Az Ágoston tér feletti domboldal már a középkorban lakott városrész volt. Kézművesek, iparosok lakták, és a Tettye-patak mentén álló malmokban szinte egész évben őrölték a gabonát. Bővebben...»
Élet a falakon túlA középkorban a városfalak jogilag és szimbolikusan is határt jelentettek, csak arra vonatkozott a polgárjog, aki a falakon belül élt. Hely szűke miatt sokan kiszorultak a városból, ők a külvárosokban telepedtek le, de elválaszthatatlanul hozzátartoztak a benti élethez. Bővebben...»
Kanonokok hajlékából Múzeumok utcájaMiután kigyönyörködtük magunkat a székesegyházban, sétáljunk át a káptalani levéltár árnyas boltozata alatt, és induljunk el a Káptalan utcán. Nem biztos, hogy van még egy olyan hely a Kárpát-medencében, ahol alig néhány száz méteren tíz rangos múzeum is különleges élménnyel csalogatja a kultúrára éhes vándorokat. Séta közben azonban érdemes a múzeumoknak helyt adó épületekre is egy-egy pillantást vetnünk, mert a falaik közt susogó szellő évszázados történeteket mesél. Bővebben...»
A pécsi püspökvárEgy komoly történelmi múlttal büszkélkedő város elképzelhetetlen magas várfalak, bástyák és tornyok nélkül, ahová az utókor hősi csatákat képzelhet vitéz várkapitányokkal és megmentőre váró kisasszonyokkal. A székesegyház előtti téren állva nehéz elképzelnünk, hogy az egykori vár belső udvarában szemlélődünk. Pedig így igaz, Szepessy Ignác szobra helyén 1819-ig a régi erősség felvonóhíddal felszerelt kapuja állt, a mai sétány helyén pedig vizesárok húzódott. Bővebben...»
A pécsi székesegyházVannak helyek, amelyeket jobban megszentelt a Teremtő, ahol erősebben érezzük, hogy okkal vagyunk a világban, és életünk egyszeri, megismételhetetlen ajándék. Más képet festett Pécs, amikor 1009. augusztus 23-án megalapította Szent István királyunk a pécsi püspökséget. Azóta rengeteg minden megváltozott, de elmondhatjuk: harminchárom nemzedéknek hirdette már Krisztus misztériumát a Pécs második főterének számító Dóm teret uraló négy tornyos bazilika. Bővebben...»
A ferences barátok városrészeMiután végigsétáltunk a Király utcán, elméláztunk a Jókai-tér évezredes múltján, és kerestük a boldog békeidők ízeit a Ferencesek utcájában, elérkeztünk a történelmi Pécs nyugati végén álló Ferences templomhoz. Ma már nehéz elképzelni, milyen lehetett a környék, amikor 1301-ben a Kórógyi család támogatásával felépült a kolostor és a gótikus stílusú templom, amelyet a mohácsi csata előtti években jelentősen átépítettek. A templom ma is áll, ám már csak részletekben emlékeztet hajdani önmagára. Bővebben...»
Jókai tér, Ferencesek utcájaA Király utca forgatagát magunk mögött hagyva egy kávé mellett pihenjünk meg Pécs legszebb piazzáján, a Jókai téren, majd sétáljunk végig a hétszáz éves Ferencesek utcáján, ahol egymásra rakodó korok emlékei fogadnak bennünket. Amennyiben a Széchenyi tér a modern Pécs szimbóluma, a tőle nyugatra egy perc sétára található Jókai térről bízvást elmondhatnánk, hogy a város kétezer évének méltó reprezentánsa. Bővebben...»
Király utca (2)Múlt alkalommal egy frissítővel a kézben búcsúztunk el a Színház-tér egyik padján. Azóta a nyár őszbe fordult, sőt beköszöntött a tél is. Ezért immár egy fűszeres illattal gőzölgő forraltboros bögrét melengetve ujjaink között indulunk tovább Pécs korzóján, amely 1864-től viseli – ötven éves szünetet leszámítva – Király József püspök nevét, aki bőkezű adakozásával hozzájárult az 1820. évi tűzvész utáni újjáépítésekhez. Bővebben...»
Király utca (1)Ma Pécs fő ütőere a Széchenyi-tér, és az abból keletre nyíló Király utca. Jó idő esetén már kora délelőtt megtelnek az utcára nyíló kávézók, számtalan étterem csalogatja az ebédelni vágyókat, este pedig szinte bábeli nyelvzavar uralkodik a teraszokon, amikor a vendégek egyszerre próbálják meg kiheverni a programok okozta fáradtságot, és rendelnek egy pohár villányi vörösbort a könnyű vacsora mellé. A nyári estéken hömpölygő színes kavalkád csak alig különbözik a Király utca évszázados képétől. Bővebben...»
Török kort idéző séták PécsettPécs az oszmán építészeti emlékekben a leggazdagabb városok közé tartozik, csupán Budán található több muszlim műemlék, és a mecsekaljai város olyan városokat utasít maga mögé, mint a sokkal jelentősebb Temesvár, Székesfehérvár vagy Esztergom. A legújabb kutatások szerint 18 imahely, 3 fürdő és 5 oktatási intézmény működött a városban, a 18 imahelyből 11 dzsámit azonosított a szakirodalom. Közülük a legjelentősebbet vesszük most számba. Bővebben...»