Neves elődeink
A Vág völgyéből Mocsoládra - A Sztankovánszkyak
A magyar nemesi családokat évtizedeken keresztül csak szitokszavakkal emlegették a magyar közbeszédben, felelőssé téve őket a 20. századi magyar történelem folyamatos kisiklásáért. Ezért is lehetett nagy a kontraszt a turisták számára, akik elvetődve egy-egy helyre, Felsőlövőtől Gelencéig, Poprádtól Medvevárig mindenhol a hajdani előkelők által épített, alapított templomokat, kastélyokat, várakat csodálhatták meg… Bővebben...»
Kérjen mindenütt Mecseki Gyógyitókát!Nincs új a nap alatt. A 20. század elején ugyanúgy mindent megtettek egy-egy brand felépítéséért, hogy a településeket lehessen kötni valami kurrens termékhez, mint napjainkban. A versenyben természetesen a kulináris újdonságok mezőnye volt a legerősebb, és ide próbált meg betörni Geiger Kálmán gyógyszerész 1933-ban a Mecseki Gyógyitóka nevű likőrjével. Bővebben...»
Asszony a hegyek között: Dénes Gizella írónő (1897-1975)
Az utókor bizony sokszor hálátlan, és hosszú időbe telik, mire egy-egy életmű elfoglalja az őt megillető helyét az emlékezetben. Igaz ez az írókra is, akik közül az irodalom tankönyvekből kiszorultak szinte teljes feledésre vannak ítélve. Ez történt a két világháború között alkotó Dénes Gizellával is, akinek újrafelfedezése még várat magára. Bővebben...»
Schönwald Imre ékszerész (1864–1937)Az idősebbek biztosan emlékeznek arra, amikor minden, magára valamit is adó magyar család Törökországba utazott a családi arany ékszer beszerzése érdekében. Az aranyért való olthatatlan vágy, az egzotikumért rajongó változó divat, végül az utolsó évtizedek tömeges magyar elszegényedése feledésre ítélte az egykor virágzó magyar ötvösök, ékszerészek és órások nevét. Bővebben...»
Az orgonák lovagja: Angster József (1834–1918)Pécs már a középkorban is híres volt zenekultúrájáról, az itteni domonkosok messze földön keresett orgonaépítőknek számítottak. A Széchenyi téren álló Szent Bertalan plébániatemplomban már Szatmári György humanista pécsi püspök idején működött egy akkor még különleges hangszernek számító orgona. Bővebben...»
A kockák ura: Victor VasarelyMagyar baráti társaságok örök vitatémája, hogy mennyire ismernek bennünket a világban. Napestig soroljuk Puskás, Rubik, Bartók és a többiek nevét, és nem értjük, hogyan tudnak a külföldiek áhítat nélkül beszélni rólunk. Ez sajnos valójában önámítás, a valóságban ugyanis nagyon kevés honfitársunk vált ismertté a nyugati közvélemény előtt. Közéjük tartozik a pécsi származású Victor Vasarely, akinek a művészete mára elnyerte méltó helyét a világban. Bővebben...»
A játékos kutató: Grastyán Endre agykutató (1924–1988)Ha meghalljuk azt a szót, hogy kutató, rögtön komoly, szemüveges, fehér köpenybe öltözött emberek jutnak eszünkbe, akik érthetetlen szavakat mormolva csinálnak valami mágikus dolgot egy laboratóriumban. Grastyán Endrére mindez megállja a helyét, azonban ennek ellenére mégsem volt szokványos professzor. Sokoldalúsága valódi reneszánsz emberré tette. Bővebben...»
A Király utca névadója: Király József pécsi püspök 1807-1825Ha megkérdeznénk a Pécs belvárosában korzózó, iszogató, trafikoló ifjakat és örökifjakat, hogy kiről kapta a nevét a Városházától a Búza térig futó sétáló, ahol annak idején még villamos csilingelt vidáman, bizony kevesen tudnák a választ. Pedig Király József pécsi püspök megérdemli a figyelmet, hiszen rengeteget tett a város felvirágoztatásáért. Bővebben...»
Pécs fotográfusa:Zelesny Károly (1848–1913)
A magyar média részletesen beszámolt róla, hogy 2013. szeptember 18-án a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílt Friedmann Endre, világszerte ismert nevén Robert Capa fotóiból. Végignézve a képeket, el kell ismerni, komoly művészet ez, mely képes egy pillanatba sűríteni az örökkévalóságot. Ugyanez az érzés kerített hatalmába, amikor Pécs egykori kitűnő fotográfusának, Zelesny Károlynak a munkáival találkoztam. Bővebben...»
Mesék az örökkévalóságnakBerze Nagy János néprajzkutató
A vízi tündérekről, boszorkányokról és ördögökről szóló történeteket eredetileg felnőttek mesélték – felnőtteknek. Aztán ahogy a hagyományos paraszti társadalom elmúlt, velük együtt enyészett el a mesevilág is. Csupán néhány kivételes ember akadt, aki a széthullás pillanatában még megörökítette ezt a szellemi anyagot. Baranya népeinek meséit Berze Nagy János mentette meg az örökkévalóságnak. Bővebben...»
„Ez pécsi kesztyű”: a HamerlikPécs számos neves iparoscsaláddal büszkélkedhet, akiknek tagjai generációkon keresztül gazdagították munkájukkal a várost, és tevékenységük máig hat. Közéjük tartozik a Hamerli család, akiknek híres bőrkesztyűje még ma is Pécs egyik védjegyének számít. Hiba lenne azonban, ha csak ezzel azonosítanánk a Hamerliket, ugyanis ezen számos más ágazatban is maradandót alkottak. Bővebben...»
Rippl-Rónai József – festőHiába az út menti táblák, ha nem figyelünk eléggé, könnyen eltévesztjük a kaposvári Rippl-Rónai villához vezető helyes irányt. Ha pedig mindezt egy hétfői napon követjük el, akkor hiába érünk a sokadik kérdezősködés után a gyönyörű parkot övező kerítéshez, a kiállítás zárva lesz. Érdemes tehát előzetesen érdeklődni, mert egy somogyi kirándulásnak kötelező része a Róma-hegyi villa meglátogatása. Bővebben...»
Jankó János kárászi plébánosA 19. században a magyar paraszti társadalom hatalmas változásokon ment keresztül, új eljárások, új mezőgazdasági üzemágak honosodtak meg. Ezek hazai felvirágoztatásában evangélikus és református lelkészek, katolikus plébánosok nagy szerepet játszottak. Közéjük tartozik Jankó János is, akinek a neve Kárászon és környékén cseng ismerősen, a tágabb közönség számára azonban szinte teljesen ismeretlen. Bővebben...»
Egy pécsi Nábob: Aidinger János pécsi polgármester (1846–1906)Mostohán bánik az utókor az ősökkel. Valakit kiragad a történelem hordalékából, letisztogatja, kiszínezi, vitrinbe, esetleg szobortalapzatra teszi, mást pedig alig méltat figyelemre, vagy felületesen ítélve teljesen rosszul értékeli. Számos példát említhetnénk mindkét esetben, de elégedjünk most meg csak Aidinger Jánossal, akiről Szirtes Gábor kutatásai nélkül alig tudnánk valamit. Bővebben...»
Hetyey Sámuel pécsi püspökÚj rovat indul útjára az Élmény Magazin hasábjain. A neves elődeink nevet viselő blokkban olyan személyek életútját szeretnénk bemutatni, akik munkájukkal gazdagították Pécs, Baranya és az egész Dél-Dunántúl kulturális és tudományos életét, és tetteikkel hozzájárultak ahhoz, hogy ezen vidék otthonosabbá váljon, minőségi életet garantáló kultúrtáj szülessen belőle. Első számunkban egy elfeledett pécsi püspök, Hetyey Sámuel portréját rajzoljuk meg… Bővebben...»
Gebauer Ernő, a templomfestőA neves pécsi festőművész, Gebauer Ernő születésének 130., valamint halálának 50. évfordulója kapcsán pécsi civilek a művész születésnapján, 2012. január 17-én meghirdették a Gebauer Ernő-emlékévet. Gebauer Ernő elsősorban pécsi és dél-dunántúli templomokban készült vallási témájú freskói és seccói révén vált ismertté. Közel hat évtizedet átívelő munkássága során portrékat, városképeket, tájképeket festett, valamint életképeket alkotott… Bővebben...»