Megrendelés
Megrendelés
Megrendelés
Megrendelés
Megrendelés
Megrendelés
Épített örökségünk
Memi pasa fürdője Elképzelt terek: Memi pasa fürdője
Miközben a város egyes részei a felújításoknak köszönhetően mind csinosabbak, bizony vannak olyan helyek Pécs belvárosában, amelyekre nem lehetünk büszkék. Ezek közé tartozik a Ferencesek utcájában szabadon árválkodó Memi pasa fürdője, ahol 1880-ig állt a török korban emelt épület, amelynek maradványai a 20. században folyamatosan romlottak, és bizony az 1979-ben elvégzett műemléki rekonstrukció sem hozott végleges megoldást… Bővebben...»
Kunffy kúria Egy mesevilág
a Balatontól 11 kilométerre

Balatonlellétől a 67-es út vezet Kaposvár felé. Néhány perces autózás után egy tábla jelzi, hogy itt a fák és bokrok mögött bújik meg Somogytúr. Aki nem tudja, mi is rejlik itt, továbbmenne, de ne tegye! Forduljon be a közel 500 főt számláló kellemes kis településre! A kis község északi kijáratának közelében áll egy klasszicista építészeti jegyeket viselő épület, az egykori Kunffy kúria és műterem. Bővebben...»
Batthyány-Montenuovo Mauzóleum Lovagkor Bólyban:
a Batthyány-Montenuovo Mauzóleum

A magyar történelem sajátos útja miatt a Kárpát-medencében alig maradt fenn néhány középkori épület, így be kell érnünk pár román és gótikus stílusban épült templommal és kastéllyal. A 19. században a historizmusnak köszönhetően azonban gombamód nőttek ki a földből a kortársak szerint középkori formájú épületek, közéjük tartozik a bólyi mauzóleum. Bővebben...»
A pécsi zsinagóga A megújult pécsi zsinagóga
A pécsi zsinagóga ma a Dunántúl legnagyobb működő zsinagógája. A kétemeletes, romantikus stílusban épült, impozáns belső terekkel rendelkező zsinagógát 1869-ben adták át az akkor közel kétezer főt számláló közösségnek. Orgonáját – mely a pécsi Angster Orgonagyár első darabja volt – tavaly újították fel a zsinagóga részleges restaurálása mellett. Az első emeleti karzat és a lépcsőházak adnak otthont az ország első, vidéken megnyílt állandó kiállításának. Bővebben...»
A pécsi tévétorony és kilátó Magasan a legjobb:
a pécsi tévétorony és kilátó

Ki gondolta volna 1887 januárjában, hogy az éppen épülő, ám sokak által gyűlölt Eiffel-torony mára Párizs és Franciaország egyik szimbólumává válik? Hasonló polémia előzte meg a pécsi tévétorony építését, ám ma már a város jelképévé vált a fölötte magasodó épület. Bővebben...»
Pécs-Kertváros Kincsek a panelrengetegben
Amikor ez a név elhangzik, hogy kertváros, akkor mindenkinek egy zöldövezet jut eszébe idilli kis családi házakkal. Pécsett a Kertvárosban főként panelrengeteget talál az idelátogató, ahol egykor a környező településekről beköltözők találtak otthonra. Közel 70.000 ember lakik a város kertvárosi részében. Ebben a közegben is lelhetünk igazi kincsekre. A panelrengetegben kissé megbújva található az 1995-ben felszentelt új református templom. Bővebben...»
Túrony Árpád-kori templom Túronyban
Naponta robognak el az autók Pécsről Harkány és Villány irányába, kikapcsolódni vágyó családosok, lazítani akaró fiatalok húznak el a Túrony tábla mellett, és bizony keveseknek jut eszébe, hogy letérjenek a főútról. Pedig megéri, mert az egykor még a világ száz leginkább veszélyeztetett emlékműveként számon tartott templom ma felújítva, régi fényében pompázva várja a látogatókat. Csupasz falai nyolcszáz éve várják a környékbeli híveket és a megfáradt vándorokat, hogy felüdülést nyerjenek. Bővebben...»
Egyetem a gyümölcsös alatt Egyetem a gyümölcsös alatt
Aki ma végigsétál Pécs belvárosán, az láthatja, hogy folyamatosan újulnak meg az egyes egyházi kezelésű épületek, a Belvárosi plébániatemplom, a Szent Mór iskola és a Hunyadi utcai egykori szeminárium. Érdemes azonban továbbsétálni, mert a szintén megszépült székesegyház mögött páratlan látnivaló, az egykori egyetem helyén álló kiállítótér fogadja a kirándulókat. Bővebben...»
A magyar Lourdes: Máriakéménd római katolikus temploma A magyar Lourdes: Máriakéménd római katolikus temploma
A magyarok között Szent István királyunk óta különös tisztelet övezi Szűz Máriát, akinek első uralkodónk felajánlotta az országot. Talán ennek is tudható be, hogy már a középkortól virágzó Mária-kultuszról beszélhetünk, elég csak az Ómagyar Mária-siralomra gondolnunk. Bővebben...»
Szent Vér kegyhely Szent Grál a Duna mentén:
A bátai Szent Vér kegyhely

Bár ma már tudjuk, hogy a Szent Grálnak különböző jelentései lehetnek, leggyakrabban mégis – talán Indiana Jonesnak köszönhetően – a Krisztus vérét felfogó szent kehelyre gondolunk a szó hallatán. Nem köztudott ugyan, de a Szent Vér tiszteletének Magyarországon is komoly hagyománya alakult ki a középkorban. Bővebben...»
Grábóc szerb ortodox kolostora A magyar Athosz: Grábóc szerb ortodox kolostora
Aki egyszer is látta az Athosz hegyormain magasodó görögkeleti, más néven ortodox kolostorkomplexumot, az tudja, hogy vannak a planétának megszentelt helyei, ahol a túl- és evilág között szinte alig van távolság. Hasonló érzés kerít bennünket hatalmába, amikor a Tolna megyei Grábócra érkezve körbesétáljuk az elmúlt években csodálatosan felújított ortodox kolostort. Bővebben...»
Pécsi Egyházmegye Ezer év öröksége újul meg Pécs szívében
A Pécsi Egyházmegye ezeréves múltjának egyedülálló építészeti és kulturális öröksége páratlan kincseket rejt, melyek folyamatos gondviselést igényelnek. A történelem sodrában is fennmaradt épületek most újabb évtizedeket, évszázadokat nyerhetnek egy uniós forrásnak köszönhetően, mely a pécsi belváros egyházmegyei épületeit hivatott megújítani 2014 végéig, és azok turisztikai vonzerejét igyekszik növelni. Bővebben...»
Baranya református kincsei Baranya református kincsei
Baranya megye a magyar reformáció történetében fontos szerepet játszott. Sztáray Mihály, Siklósi Mihály, Szegedi Kis István is megfordultak itt, munkásságuk révén a török hódoltságbeli megyében gyorsan terjedő reformátusságot hoztak létre a Drávaszög és az Ormánság településein. A víztől elzárt, vadregényes tájon, idegentől védett területen könnyebben megmaradtak a talpas házakban élő reformátusok, akik igyekeztek talpas szentegyházakat is létrehozni. Bővebben...»
A zselicszentjakabi bencés apátság A zselicszentjakabi bencés apátság
A Zselic északi végén, a Kapos-folyóra néző domboldalt koronázza az apátság romja. Egy különösen forró nyári napon ide, Somogy egyik legősibbnek tartott településére látogattunk el. Zselicszentjakab egykori bencés kolostorát ma romként konzerválták, de még töredékében is fenséges látványt nyújt, akárcsak a területén mostanában épített kilátóról elénk táruló panoráma. Bővebben...»
Szennai Skanzen Szennai Skanzen:
ahol élmény és tudás vár

A Belső-Somogy és Zselicség népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját bemutató Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1978-ban nyitotta meg kapuit. A talpas-vázas építkezés, a füstösház hagyományait megőrző és bemutató lakóházak, valamint a parasztporták hagyományos rendjébe illeszkedő gazdasági épületek egykor szerves részei voltak a tradicionális faluképnek. Bővebben...»
Siklósi vár Kastély a Tenkes alján: Siklós
Nincsen ember a hazában, aki ne ismerne rá azonnal a siklósi várkapu sziluettjére. A Tenkes kapitányának történeteiből készült népszerű sorozat ismertté tette a várat. A kétségkívül izgalmas kuruc idők ellenére a vár valójában a késő középkorban élte fénykorát, amely a Garaiak és Perényiek alatt jelentőségében Pécs püspöki udvarával vetekedett. Bővebben...»
Simontornya A Simontornyai vár
Ki ne emlékezne nosztalgiával gyermekkora egyik kedvenc nyalánkságára, a magyar várak képeivel díszített, kicsiny szerencsi csokoládékra? Hányan vágtak bele csak ezért hazai vártúrába, hogy élőben is láthassák Sárospatak jellegzetes tornyát, Gyula téglából épült masszív falait, vagy éppen a Tenkes kapitánya által is bevett Siklós kapuját. Sajnos Simontornya kimaradt ebből a reklámból, pedig ezzel a várkastéllyal is érdemes közelebbről megismerkednünk. Bővebben...»
Ozora Az ozorai várkastély
A Dél-Dunántúl tele van meglepetésekkel és csodákkal. Ozora kastélya például ilyen. A dombon álló épület szinte belesimul a tájba, nem olyan hivalkodóan uralkodik a vidék fölött, mint például Sümeg vagy Esztergom. De miután megpillantjuk a délelőtti napfényben fürdő falait, már nem tudjuk róla levenni a szemünket. Ozorai Pipo és Borbála szerelmi fészkében járunk… Bővebben...»
A szászvári vár és templom A pécsi püspök tolnai székhelye:
a szászvári vár és templom

Máig sok titok lengi körül a Szászvár központjában álló, ma méltatlan körülmények között lévő várat. A pécsi püspökök tolnai rezidenciája a 13. században még gazdasági jellegű udvarház volt, az Anjouk alatt jelentősen kibővítették, a legújabb kutatások szerint azonban a Zsigmond-korban épült fel az épületegyüttes jelentős része, amelyet először 1439-ben említettek várként a források. Bővebben...»
Csonka-torony Nagy idők tanúja:
A dunaföldvári Csonka-torony

Számtalan titkot rejt a vén Duna jobb partja: valamikor római őrtornyok figyelték a szemközt barbár pusztákat, majd gazdag kereskedő népek lakták, akik hajóikkal fuvarozták Tolna és Szerémség illatos borait, ringó búzatáblák életet adó magját. Az egykor népes települések közül sokat elsodort az oszmán hódítás vihara, mára csak megfakult iratok tanúskodnak létükről. Dunaföldvár zömök tornya azonban kitart, és a kirándulók kedvelt állomásává vált… Bővebben...»
Zsolnay mauzóleum Zsolnay mauzóleum
A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében. A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Bővebben...»
Szent Miklós vízimalom Szent Miklós vízimalom
A Csele-pataki malom első említése 1331-ből maradt fenn, amikor Csele és Mohács népe pereskedett a használati jogáért. A 16. századi hadjárások idején sem pusztult el, egy 1591-ben készült adóösszeírás megemlékezik róla. Ez nem ritka, ugyanis a malmok működése létkérdés volt mindkét fél számára, ezért nem egy esetben török és magyar kapitányok közösen vigyáztak rájuk a Dunántúlon. Bővebben...»
Mocsolád Mocsolád épített örökségei
Érdemes alámerülni a múlt mélységes mély kútjába még akkor is, amikor egy takaros kis falucska újnak tűnő templomának oldalában pihenünk, és próbáljuk vallatni a köveket. A falu területén két középkori templomot is azonosítottak. Az egyiket a nyugati határrészben, az Olaszi-dűlőben, a másik, amelyet a 14. századi pápai adóösszeírás is említ, a mai településtől északra, a romjait pedig még a 19. században is ismerték. E templomok emlékét elmosta az idő. Bővebben...»
Koromszó A barátok titka: Koromszó
A mélységes múlt rengeteg titkát őrzi némán a lombsusogós, sejtelmes Mecsek, és csak óriási küzdelmek árán csikarhatnak ki belőle néhány történetet a legkitartóbb faggatói. Akár a Jelenések Könyve titokzatos asszonya, sokszor csak egy-egy szót árul el az arra érdemeseknek. Ez pedig a völgységi Máza határában így hangzott: Koromszó. Bővebben...»
Pécsvárad Pécsvárad templomai
A településen már Szent István idejében felépültek az első szakrális épületek. Az 1015-ben idetelepített bencéseknek köszönhetően virágzó hitélet bontakozott ki, és a középkor évszázadaiban legalább négy templom működött egyidejűleg. Bővebben...»
Egyházaskozár Egyházaskozár templomai
A mai település határában a középkorban több falu élt. Közülük a Kozár, Nagy- vagy Felsőkozár, illetve Egyházaskozár néven is előforduló possessióról tudjuk, hogy plébániatemploma a 14. században Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt felszentelve, és egészen a török időkig működött. A közeli – a török időkben szintén elpusztult – Kiskozár területén is előkerültek egy templom romjai. Bővebben...»
Sziget Sziget vára a múlt színpadán
A közeli Kisasszonyfáról származó jeles 16–17. századi történetíró Istvánffy Miklós szerint a Somogy és Baranya határán fekvő várat azért nevezik Szigetnek, mert az Antimus famíliába tartozó Osvát egy, az Almás patak által körülölelt szigeten építette a későbbi erősség magját képező tornyot. A forrásokban először 1449-ben említett, a régészeti adatok szerint ötven évvel korábban emelt várról azonban ekkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer világtörténelmi jelentőségre tesz szert. Bővebben...»
Mecseknádasd A mecseknádasdi Szent István templom
A templom a Zengő keleti lábánál, az Öreg-patak védett völgyében, a 6. számú út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. A templomot és a mellette fekvő ezerhétszáz lelkes községet legkorábban II. András király 1235-ben kelt adománylevelében említik. A szövegben ekkor még Szent László király egyházának (ecclesia Sancti Ladislais Regis) nevezték. Bővebben...»
Máré-vár Máré-vár
A Magyaregregytől nem messze, a Vár-völgy fölé magasodó hegykúpon áll gyönyörű környezetben a legendájáról is híres Máré-vár. Egy valamikori római kori fa őrtorony helyén épült, gótikus stílusban. Az első írá sos emlékek 1316-ban említik. Bővebben...»
Pécsváradi A pécsváradi vár
Sosem volt vár a szó szoros értelmében: lovagok, várkisasszonyok nyomát hiába keresnénk, de járhatunk királyok, hercegek, egyházi és állami vezetők nyomdokaiban, sétát tehetünk a magyar történelem évszázadaiban! Az ezeréves falak között különleges hangulat, gyönyörű természeti környezet, egyedülálló kulturális élmények várják a turistákat! Bővebben...»
Mánfa Mánfa Árpád-kori templom
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a Mecsek északi lejtőjének egyik festői völgyében fekszik. Feltételezhető, hogy a középkorban népes község vette körül, mely később valamilyen oknál fogva elnéptelenedett. A monda szerint a török időkben elpusztult falu távolabb Mánfa néven épült újjá. Bővebben...»